HATHÁRMAS
Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba...
Zsigmond Csilla utolsó frissítés: 10:07 GMT +2, 2012. november 20.Az alternatív küszöbről, a 6+3-ról szóló szópárbaj igencsak felkorbácsolta a kedélyeket mind a hivatalos, mind az alternatív nyilvánosság fórumain.
az önreflexió teljes hiányával.
Hát ezért gondoltam, hogy annyi hathármasozás után mégis érdemes lenne még egyszer nekifutni a témának.
Miről is szól végeredményben az alternatív küszöb intézménye? Lehetővé teszi a politikai pártok/érdekvédelmi szervezetek számára a parlamenti képviseletet abban az esetben is, ha a választások során nem sikerül megszerezniük a voksok 5%-át, de jelöltjeik első helyen végeznek hat képviselői és három szenátori körzetben. Relatív többségre van tehát szükség: első helyen végezni anélkül, hogy feltétlenül elnyerné az illető jelölt a mandátumot (amihez abszolút többség kell, 50%+1). Amennyiben bármely induló pártnak sikerül ezt abszolválnia, részt vesz a mandátum-elosztásban, de természetesen ez nem jelent automatikusan 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot, a konkrét visszaosztás során ez ennél kevesebb is lehet.
Tehát a parlamentbe kerülés feltétele vagy az 5%-os parlamenti küszöb, vagy a 6+3 első helyezés teljesítése.
Nem láttam friss közvélemény-kutatási eredményeket, nem áll szándékomban esélyeket latolgatni – nem lenne felelős dolog, adatok hiányában. Mert közben pontosan ezt hiányolom a politikai elitünk megnyilvánulásaiból: a felelősséget, hitelességet, önreflexiót. Miközben folyamatosan artikulálják a választók fele, hogy kisebbségi létünkből fakadóan felelősen, bölcsen kell dönteni, a maguk számára ezt nem feltétlenül érzik kötelezőnek.
A kisebbségi lét, kétségtelenül, sajátos helyzeteket teremt – kár, hogy ennek nem része a sajátos politikai felelősség is. És kár, hogy ez nem jelent kritikusabb sajtót, értelmiségi közéleti aktivitást, fokozottabb szakmai jelenlétet a közpolitikai döntések előkészítésében és megnyilatkozásaiban kevésbé elkötelezett holdudvart.
Akár ezt is eredményezhetné a sajátos kisebbségi lét...
Visszatérve az alternatív küszöb intézményéhez, próbáljuk meg körüljárni a kérdést, mindkét szereplő szempontjából.
Kezdjük az RMDSZ-szel. A Szövetség prominens képviselői közül az elmúlt időszakban többen is azt nyilatkozták, hogy az EMNP parlamenti választásokon való indulása veszélyezteti a magyar érdekvédelem parlamentbe kerülését. A megfogalmazások árnyalata persze különbözött, sőt, a parlamenti képviseletet nem féltő állásfoglalásokkal is találkozhattunk, de ez esetben mégis ki kell mondani, hogy az ilyen típusú megközelítés csúsztat, ferdít, nem korrekt – a választókkal szemben. Azokkal a választókkal, akikről szeretné, hogy érett, felelős döntéseket hozzanak. Ennek előfeltétele, hogy a kommunikáció során is ennek megfelelően kezeljék őket. Friss közvélemény-kutatási adatok ismerete nélkül is azt gondolom, nyugodt lelkiismerettel kijelenthető, hogy az RMDSZ parlamentbe kerülését nem veszélyezteti az EMNP indulása. A Szövetség, a legrosszabb (hipotetikus) esetben, nem éri el az 5%-ot, de az alternatív küszöböt, bármilyen magas román választói részvétel mellett is, biztosan abszolválja.
Hogy nem ez a tét? Akkor ezt kell tisztán artikulálni. Nem a parlamenti kieséssel riogatni, vagy a választási törvényt „másként” értelmezni. Hiszen az ő esetükben gyakran a 6+3 sajátos értelmezéseivel találkozhattunk.
Természetesen, a minél erősebb képviselet a cél.
A minél erősebb magyar képviselet, vagy a minél erősebb RMDSZ képviselet? Pártlogika szerint az RMDSZ képviselet, kétségtelenül, érdekvédelmi szempontból pedig a magyar képviseletnek kell abszolút prioritásnak lennie. Amennyiben az RMDSZ mellett az EMNP is parlamenti képviseletet szerezne, ez gyengítené az RMDSZ parlamenti képviseletét, de összességében nem biztos, hogy a romániai magyar képviseletet is gyengítené (amely, nyilván, a két szervezet összesített mandátumait jelentené).
És abban az esetben, ha az EMNP nem teljesítené az alternatív küszöböt, akkor a rá leadott szavazatok elvesznek és a magyar képviselet, ennek arányában, gyengébb parlamenti jelenlétet regisztrálna.
Lehet azt mondani tehát, hogy erős RMDSZ képviseletre van szükség, lehet érvelni, hogy kedvezőtlen a mostani/mindenkori román politikai klíma, hogy erős képviseletnek nagyobb esélye van a kormányzati szerepre, ezért minden magyar szavazatnak hasznosulnia kell a mandátum-elosztásban, de nem lehet felelősen azt vizionálni, hogy az EMNP miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Illetve, nem lehet cáfolni az alternatív küszöb intézményét, amelyet a törvény a fentiek szerint definiál.
Most lássuk az EMNP-t.
Kommunikációjuk a 6:3-ra épül, melyet úgy fordítanak le, hogy minden magyar nyer. És érvelésük az előző „ellentéte”: az alternatív küszöb miatt semmiképpen nem kerül veszélybe az RMDSZ parlamenti jelenléte, de lehetőség adódik az EMNP számára is a parlamentbe kerülésre. És élesen bírálják mindazokat, akik ezt kétségbe vonják.
Az EMNP is az érett, felelős döntésre épít, ezt várja el a választóktól. Azt artikulálja, hogy rájuk szavazva minden magyar nyer. De szintén ferdít, csúsztat, nem korrekt – amikor semmit sem mond arról, hogy mi történik, ha a pártnak nem sikerül elérnie a célkitűzését és nem tudja teljesíteni az alternatív küszöböt. Természetesen, nem könnyű azt mondani, hogy ez esetben a leadott szavazatok nem számítanak a parlamenti mandátumok elosztásában. De, ha a felelős nyilatkozatokat, az egyenes beszédet, a szembenézést kéri számon az RMDSZ-től, akkor számára sem megkerülhető ez a kérdés. Mint ahogyan a tartalmi vonatkozások sem: mi(k) a cél/célok és milyen módon gondolja azt/azokat megvalósíthatónak. A másikra irányuló kritikán túl.
Mindkét szereplőnek látnia kell: ideje lenne az önreflexiónak és a felelősségvállalásnak. Mert mi lesz akkor, ha valóban magas román választási részvétel mellett a magyar részvétel alacsonyabb? Elég lesz azzal magyarázni, hogy a másik miatt alakult így, illetve a kiélezett román pártviszonyok miatt? Az RMDSZ azt mondhatja, hogy a versenyhelyzet zavart keltett, az EMNP kampánya elriasztotta a választókat. Az EMNP pedig megfogalmazhatja, hogy a huszonkét éves balkáni politizálás eredményeként az emberek elfordultak a politikától illetve, hogy az RMDSZ sikeresen riogatott a parlamenti kieséssel és ez távolmaradást eredményezett.
De látniuk kell: ennél többre lesz szükség,
ha valóban aggasztja őket a távolmaradás. A politikától való elfordulás. A bizalomvesztés. Hiszen mit láthattunk a helyhatósági választások után is? Elmaradt az érdemi helyzetelemzés, a konzekvenciák levonása, a problémákkal való szembenézés, számadás. Legalábbis a nyilvánosság előtt. Jobbik esetben, a kulisszák mögött, megtörtént.
Felelős politikai aktorként ennél többről kell szólnia a szembenézésnek. Az RMDSZ-nek arra kell válaszolnia, hogy mérlegkészítéskor, a megvalósítások mellett, lajstromba vette-e a kudarcokat is? Számot adott-e közösségének az elért sikerek mellett, az elszalasztott/kihagyott lehetőségekről is? Meghallgatta-e a különböző területeken megfogalmazott szakmai javaslatokat, kritikákat, elvárásokat, odafigyelt-e ezekre? Szembenézett-e saját rosszul működő helyi szervezeteivel, erodálódott politikusaival? Vagy a sikerkommunikáció nem adott teret ezeknek.
De ugyanígy, az EMNP sem spórolhatja meg a számadást. Nem okolhatja az esetleges kudarcért az RMDSZ-t. És nem takarózhat a nemrég megalakult párt kedvezőtlen szerepével. Ha valóban felelős politikai szereplőként tekint magára, akkor egy ilyen esetben meg kell tudnia fogalmazni, hogy nem sikerült alternatívát kínálniuk az RMDSZ-szel szemben. A politikai szembenállás mellett, nem sikerült valós tartalommal feltölteni a „másként” politizálást. Nem sikerült a célok és a bejárandó út sikeres meghatározása. És végig kell gondolnia, mi is a cél?
Reméljük, hogy nem ez fog megtörténni. Hogy a választások erős magyar parlamenti érdekképviseletet fognak eredményezni. Hogy a romániai magyar politikai szereplők felismerik saját felelősségüket és ennek fényében tevékenykednek, nyilatkoznak, dolgoznak – nem csak a választások után, hanem előtte is, már most.
És akkor talán tényleg/valóban minden magyar számít, minden magyar nyer!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!